„Érdemes volt…” - hangzik az elégedett summázat a Hajdú Gabona zRt. 25. éves elnök-vezérigazgatói jubileumát idén ünneplő Dr. Lakatos Zoltán szájából. A kellemes, ízes beszéd, közvetlen, joviális, külső, a barátságos, egyenes tekintet azonnali szimpátiát vált ki. A szabolcsi parasztcsalád szülötte 1956. június 24-én látta meg a napvilágot egy Tuzsér nevű kis faluban. Roppant büszke származására, s mind a mai napig „abszolút paraszt lelkületűnek” vallja magát, cégvezetőként is őrizve a föld, a természet, a munka családjától örökölt mély tiszteletét, az emberség alapnormáját. Boldogan meséli, hogy a régi, paraszt emberekkel máig kimondottan jó nexusban van, s hogy nagyon várja a legközelebbi találkozót, amikor együtt nótázhat tuzséri barátaival.

Mikszáthi anekdotázós stílusban általa megmutatott életútja tanulságos. A kicsi faluból útnak induló Dr. Lakatos Zoltán ma a hazai malomipari termelés 9%-kát, s a román piacot Máramarostól Kovásznáig lefedő Hajdú Gabona zRt. első számú vezetője, többségi tulajdonú főrészvényese. A dolgos parasztcsaládban természetes volt a munka, 6 éves kora óta ő maga is kapált, kaszált és innentől jellemző rá, s nővérére, Margitra és Bertalan öccsére, hogy mindhárman szép pályát befutva, de kőkeményen dolgozták végig az életüket. Érdekes korbéli számpárokat mutat a család nőága: anyukája 81, nővére 61, az ő lánya pedig 41 éves, édesanyja így akár még üknagymama is lehet. Emberi példaképül szolgáló édesapja, akit egy igazi „polihisztor parasztembernek” nevez, sajnos már nem él, de még büszkén megélhette fia sikerét.

Emberi-szellemi karakterét jó iskoláinak is köszönheti. Tuzsér zárt világú kis általános iskolájának 8. osztályában még nem gondolta, hogy egy, a szakmában elismert cég vezetőjeként beutazza majd az egész világot. A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban viszont már igazi világlátást kapott és a továbbtanulás realitását. Könyvvitel szakon végzett, s nem véletlenül szerzett ezután közgazdász diplomát, hisz a számvitel, könyvvitel, statisztika tantárgyak szerelmese volt. Doktori disszertációját pedig már tudatosan írta vállalatvezetésből.

Meghatottan beszél boldogsága zálogáról, tanítónő feleségéről és különleges kapcsolatukról. A Sors is egymásnak teremtette őket: ugyanazon bábaasszony segítette őket a világra, egy óvodába, általános és középiskolába jártak, s eközben életre szóló szerelem szövődött közöttük. A vezérigazgató szerint neje jobb tanítónő volt, mint ő közgazdász, ma is szeretik tanítványai, mégis feláldozta hivatását a családért, s máig nyugodt otthoni milliőt varázsol köréjük, amiért Zoltán nagyon tiszteli őt. A családi minták alapján mindig nagycsaládban gondolkodtak, s bizony mára már 3 lány és 1 fiú boldog szülei.

Magánemberként szép házasságára és arra a legbüszkébb, hogy két lábon járó, tanult gyermekeket neveltek fel közösen. Két idősebb lányuk Ági és Zsuzsi már jogászok, s Ági már 2 unokával is megörvendeztette őket. A legkisebb gyermek, a joghallgató Anna, most 20 éves, s a néptánc szerelmese. A családi nevet továbbvivő egyetlen fiú, a 30 éves, szintén diplomás Zoltán pedig már a cégnél dolgozik. Édesapja leghőbb vágya, hogy fia kövesse őt a cégvezetésben, ha Zoli is és a vállalat is készen áll erre, hisz most már komolyan gondolkodik azon, hogy 6 év múlva nyugdíjba vonul, és csak tanácsadóként segít.

A céghez kerülését egyébként az akkori vezető, C. Nagy Gábor kedves, inspiratív személyiségének köszönheti, akitől édesanyjával besétáló friss diplomás fiúként ámulva hallotta: ”Édes fiam, Te itt bármi lehetsz(…), még igazgató is lehet belőled!” Azóta vallja, hogy „Bárkiből lehet bármi, ha tisztességgel dolgozik!”- hisz a jóslat beteljesült. 1990. április 15-én került a vállalati hierarchiát becsülettel végigjárva a vezérigazgatói székbe. Cége 1992. január 1-jén az országban elsőként alakult részvénytársasággá az általa 25 éve felépített, lojális, fiatal vezetői gárda remek döntéseként. Alkalmazottai korrekt, jó embernek tartják őt vezetőként is, emberi, s családias közeg a 146 általa megbecsült dolgozó munkahelye. A hajdúnánási malmot alapító Csiha Győző szellemisége él itt: az üzemnek, a malmos szakmának, és a dolgozó embernek a mély tisztelete. Cégvezetőként arra a legbüszkébb, hogy túlélve a hitelválságot, ésszerű döntésekkel és a 2006-os innovációkkal megvalósult nagy álma: termékeik márkanévvé váltak, a Hajdú Gabona zRt. pedig ma már meghatározó és átléphetetlen piaci tényező. Büszke a belföldivel egyenértékű erdélyi piacra is, ahol a Csikós liszt legalább olyan elismert, mint a Coca-Cola. „Az ember ahogy korosodik, nyilván egyre jobban beleivódik a bőrébe, hogy azért mi 1.000.000 embernek adunk ennivalót: kenyérnek valót, tésztának valót, süteménynek valót!” – zárja gondolatsorát elérzékenyülve az ország egyik meghatározó malomipari cégének felelős világlátású, bölcs első számú embere.

Kocsi Erika