„Mert ahol emberszeretet van, ott jelen van a mesterség szeretete is.”
Hippokratész

Kedves, fiatal, örökké mosolyog, bár határozott, nagy munkabírású, a problémákat mégis rugalmasan kezelő vezető, ember: egy igazán emberi vezető. A Tiszavasvári új idegenforgalmi centrumává felnövő, tökéletesen megújult Szentmihályi Gyógyfürdőt vezető bájos, ifjú hölgy Nagyné Juhász Zsuzsa, akinek életútja már most is komoly tanulságokat és követendő életmintákat hordoz, ezért megörökítésre érdemes. Az ifjú fürdővezető 1982. július 31-én született Hajdúnánáson, „igazán a nyár gyermeke”, talán ezért érzi ilyen jól magát a pezsgő, vibráló, intenzív nyári közegben. Az otthonról hozott emberi és szakmai értékminták, s szeretető szülei mind a mai napig meghatározóak életében. A becsület, a tisztesség, a maximalizmus, a jószívűség és emberség értékei azok a családi gyökerekből fakadó vezérelvek, melyek irányítják Zsuzsi élethez, munkához és az emberekhez való hozzáállását ma is. Egy végtelenül nyíltszívű, emberszerető kedves vezetőt ismertem meg személyében az elmúlt 2 év alatt, aki ha kell, tud célirányosan határozott és keményen következes is lenni, de aki mindig minden esetben ember centrikusan és a problémamegoldásra koncentrálva dolgozik, s nagy odaadással és munkabírással végzett munkája minden percét élvezi. „Szeretek emberek között lenni”- mondja mosolyogva, s bizony a vele dolgozó, környezetében élők is nagyon szeretik őt, ami az ő lényének visszatükröződése. Természetszerűleg következik ez abból, hogy valóban szerető családi közegben nőtt fel, s abban él mindmáig: 29 éves, szintén gyönyörű húga ugyan teljesen ellentétes személyiség, mégis nagyon szeretik egymást, s a töltőállomást üzemeltető szüleitől is szép párkapcsolati, emberi mintát és munkamorált örökölt át önálló családi életébe. A rendkívüli kitartás egyik általa is csodált szülői megnyilvánulása, hogy édesanyja „felnőtt fejjel”, gyermekei kirepülése után szerzett agrármérnöki diplomát, mert ez volt az egyik vágya. Jelenlegi, közvetlen családja is sok napi örömmel tölti fel őt: 2006-ban kötött házasságot szerelmével, Nagy Attilával, aki jelenleg szintén vezetőként dolgozik egy bútoripari cégnél. Iskolai munkakapcsolatból szövődött szerelmük gyümölcse, a tündéri kis Panna 5 éves, s már óvodás, a család igazi „kis kincse” a gyönyörű „szőkeség”.

Anya és Panna, a család „szemefénye”. Érdekelt az is beszélgetésünk során, hogy milyen szellemi formálódáson ment keresztül, s milyen elméleti és gyakorlati iskolák „nevelték” ilyen rendkívül sikeres, közkedvelt és elismerésre méltóan dolgozó vezetővé Zsuzsit. Kislányként szülővárosában Hajdúnánáson kezdte meg tanulmányait a Makláry Lajos Általános Iskolában, majd Nagykállóba került a Korányi Frigyes Gimnáziumba, ahol német nyelvet is tanult, s ennek a magas szintű nyelvtudásnak igen nagy hasznát veszi mind a mai napig. A gimit egy nagyon jó emberi, szellemi közegnek tartja, ahol egyrészt kiélvezhette a fiatal felszabadultság minden örömét, másrészt ekkor ivódott be mélyen tudatába az, hogy „ha tanul”, ha igyekszik, ehhez mérten jutalmazza őt az élet. Érettségit követően néhány pont híján nem került be ugyan a Jogi Egyetemre, de örökké előretekintő, optimista lénye és páratlan jó megérzései ekkor is termékeny közegbe vezérelték őt, ugyanis beiratkozott Hajdúnánáson az akkor induló 2 éves Idegenforgalmi Technikumba, amit ő még a középiskolánál is erőteljesebben formáló, karakterét kellően stabilizáló hatásközpontként értékel így utólag. Míg a középiskolában soha nem volt kitűnő tanuló, addig itt rengeteg tanult, nagyon mély és komoly barátságokat kötött, s itt tanulta meg azt is a felhőtlen gimis évek után, hogy hogyan kell és lehet az apró dolgoknak is örülni. 2002-2010-ig pedig egy újabb boldog korszak következett életében, bár Zsuzsát megismerve azt látom, hogy ő mindig mindenből igyekezett „a legjobbat” kiemelni magának, s továbbépítkezni belőle élete következő periódusaiban. Ebben a 6 évben a neves malomipari szakemberről Csiha Győzőről elnevezett hajdúnánási középiskolában oktatott német nyelvet, idegenforgalmat és vendéglátást. Kellemes nosztalgiával emlékszik vissza erre az időszakra, s nem csupán azért, mert nagyon szeretett tanítani, hanem azért is, mert élete egy felhőtlen, független, boldog és szabad időszakaként emlékszik vissza erre a 8 évre, úgy érezte magát a diákok, kollégák társasága által meghatározott tanár létben, mint egy „színes, védett burokban”, bár mai életét nem cserélné fel semmivel. Ebben a szép időszakban ismerte meg élete párját is, aki faipari szakoktatóként dolgozott ugyanabban az időszakban a középiskolában, s bizony a kollegiális kapcsolatból egy életre szóló emberi kötelék formálódott ki.

A Nagy család. E korszakbeli volt kollégái, ismerősei közül sokan mai napig baráti köréhez tartoznak. A szépsége mellett azonban embert próbáló időszak is volt ez Zsuzsa számára, hiszen párhuzamosan tanult 2002-2006-ig a Szolnoki Főiskola közigazgatási, idegenforgalom szervezői karának levelező tagozatán, s a tanítás, tanulás mellett még magántanítványokat is vállalt. Diplomája megszerzése után még 2 évig maradt a pedagógusi pályán, majd úgy döntött, hogy szakmai tudását más területen is kipróbálja: 2008-2012-ig fürdővezetőként dolgozott a Hajdúnánási Gyógyfürdőben, ami elmondása szerint élete egyik „legkeményebb és legtanulságosabb”, ám szintén sok örömet is adó munkahelye, egyben „életiskolája” is volt. Az akkor 25 éves fiatal nő a strandvezetői munkahelykiírásnak szakmailag megfelelt a szükséges végzettségek birtokában viszont semmifajta ilyen vonalú tapasztalat nem volt, s bizony „vért kellett izzadnia”, s meghatványozott erővel és alázattal dolgoznia ahhoz, hogy elfogadják őt kollégái. A kitartó, szorgalmas, hihetetlen küzdőszellemmel megáldott ifjú hölgy azonban a gyakran napi 16 órát is felemésztő kemény és szívós munkájával a strand egy mai napig „visszasírt” vezetőjévé avanzsált. A folyton fejlődni akaró vágy sodró lendülete azonban innen is továbbvitte őt, s mivel kapott az élettől és következő munkáltatójától-aki átcsábította magához az akkora már elismert szakembert- egy „jobb ajánlatot”, így elvállalta az akkor induló szintén hajdúnánási Hotel Median szállodavezetői pozícióját. Az új szálloda egész működésmenetét ő kreálta meg a marketingtől kezdve a legutolsó evőeszköz kiválasztásával bezárólag, ám a kreatívan és nagy lendülettel végzett munka gyümölcsét már nem ő aratta le, mert volt kolléganője párja, a Szentmihályi Gyógyfürdő jelenlegi üzemeltetője, Sotkó Gyula felkérte az akkor megújulni kezdő strand vezetésére. Ő a Gyula iránt érzett tisztelet, s kölcsönös emberi és szakmai megbecsülés okán, valamint az új kihívás iránti szenvedélyes kíváncsiság miatt pár napi gondolkodási idő és a másik üzemeltető Volosinóczki Bélával való megismerkedése és szakmai szimpátiája után elfogadta a megtisztelő felkérést, s azóta is örül ennek a döntésének. Kihangsúlyozza, hogy szállodavezetői korszakából is rengeteget tanult, s már komolyan kezdem csodálni az „örökké továbbépítkező”személyiségű Zsuzsi életszemléletét. Csupa életerő, kicsattanó vitalitás, lendület és kellemes atmoszféra lengi körül az idei strandszezont is kiugró rekordforgalommal záró ifjú fürdővezető lényét. Beszélgetésünk során néha be-bejön egy-egy kolléga, akit vidáman üdvözöl-s szándékosan nem alkalmazottat írok-, mert Zsuzsa senkihez nem főnökként viszonyul, még akkor sem, ha esetleg kemény döntéseket kell meghoznia, s mindenkivel bensőséges, baráti a viszonya. Elismeri, hogy a 3 nyári hónapban nagyon-nagyon „strapás” a munkája, s soha nem ért haza gyermekéhez kora délután, de nem bánja, mert imádja ezt a munkakört. S most épp a jövő évi felújításokra készülő őszi –téli – tavaszi időszak azért lényegesen „csendesebb”. Élvezte az itt töltött elmúlt 2 szezon minden pillanatát, még azokat is, amelyekben „kemény következetességgel” kellett küzdenie a teljesen megújult, – azelőtt komoly felújításra szoruló – európai nívót megcélzó és azóta elérő Szentmihályi Gyógyfürdő ÁNTSZ és egyéb hatósági normáinak szigorú betartatásáért.

A strand minőségi működéséért egy igazán összehangolt és lelkes csapat dolgozik. A képen az üzemeltető Tiszavasvári Strandfürdő Kft. tulajdonosai Volosinóczki Béla és Sotkó Gyula, valamint az egész évben működő rehabilitációs szolgáltatást vezető Volosinóczkiné Tímea, valamint Zsuzsi „jobb keze”, Sotkó Dia is látható. A modernizációval ugyanis egy új strandkultúrát is meg kellett itt honosítani Tiszavasvári strandján, amiben az üzemeltetők és a lelkes csapatot alkotó, hittel és alázattal dolgozó munkatársak mellett, mintegy őket koordinálva neki is oroszlánrésze volt. Munkája egyik legnagyobb szépségének azt tekinti, hogy annak ellenére, hogy van főnöke, sőt két főnöke is van a két üzemeltető személyében, mégis a maga ura, ugyanakkor „az ő véleménye” is számít. Szeretettel kívánok Zsuzsinak sok örömet és új inspirációt még hosszú időn keresztül munkájában, jó egészséget családjának, s ugyanilyen vidámságban leélt hosszú életet, s kívánom, hogy ez a „nevető ragyogás”, mely körülvonja kedves lényét, soha ne kopjon meg, s ilyen másokat is éltető erővel sugározzon még hosszú évekig! Tiszavasvári, 2015. szeptember 14.

Kocsi Erika